Visszajelzések
Néhány motiváló gondolat, klienseim visszajelzéseiből merítve...
"Mielőtt belevágtam ebbe a folyamatba, tele voltam önbizalomhiánnyal, folyamatosan megkérdőjeleztem a döntéseimet, és úgy éreztem, sosem vagyok elég jó. Az ülések során rájöttem, hogy a múltbeli élményeim milyen mélyen befolyásolják a jelenlegi érzéseimet és reakcióimat. A közös munka során nemcsak elfogadtam magam, hanem elkezdtem értékelni is azt, aki vagyok. Ma már magabiztosabban állok ki magamért, és sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok a kapcsolataimban is." /E., 36 éves/
"Két kisgyerek mellett állandóan fáradtnak és kimerültnek éreztem magam, és sokszor úgy éreztem, nem vagyok elég jó anya. A személyiségfejlesztő folyamat segített meglátni, hogy valójában nem a gyerekeim elvárásai nyomasztanak, hanem a saját magammal szembeni tökéletességre törekvésem. A beszélgetések, a gyakorlatok és az önismereti munka által megtanultam reálisabb elvárásokat támasztani magammal szemben, és ma már sokkal nyugodtabban, türelmesebben kezelem a mindennapokat. A gyerekeim is érzik ezt a változást, sokkal kiegyensúlyozottabb a családunk."
/K., 34 éves/
"A kapcsolatunk kezdett ellaposodni, és egyre többet veszekedtünk a párommal. Én azt éreztem, hogy nem ért meg, ő pedig azt, hogy folyton elégedetlen vagyok. A személyiségfejlesztő folyamat során rájöttem, hogy sokszor nem is őt hibáztatom, hanem a múltbeli csalódásaim és félelmeim miatt reagálok túl bizonyos helyzeteket. Megtanultam jobban figyelni a saját érzéseimre és őszintébben kommunikálni a vágyaimat. A kapcsolatunk most mélyebb és erősebb, mint valaha, és végre úgy érzem, hogy valóban együtt vagyunk, nem csak egymás mellett."
/A., 38 éves/
"Mindig is hajlamos voltam háttérbe szorítani a saját igényeimet a párkapcsolatomban, mert féltem, hogy ha túl sokat kérek, elveszítem a másikat. A közös munka során rájöttem, hogy ez a minta gyerekkoromból fakad, és hogy önmagam feladása nem vezet valódi intimitáshoz. Megtanultam kiállni magamért, meghúzni az egészséges határokat, és érdekes módon ettől nem eltávolodtunk a párommal, hanem közelebb kerültünk egymáshoz. Most már tudom, hogy egy kapcsolatban nem az alkalmazkodás az egyetlen út a harmóniához, hanem az őszinte önfelvállalás is."
/D., 32 éves/
"Egy hosszú, fájdalmas szakítás után teljesen elvesztettem a hitemet a szerelemben. Úgy éreztem, velem van a baj, és soha nem fogok igazán boldog párkapcsolatban élni. A folyamat során szembenéztem a múltbeli mintáimmal, megértettem, hogy miért vonzódtam bizonyos típusú emberekhez, és hogyan alakíthatok ki egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb kapcsolatot. Ma már egy szeretetteljes párkapcsolatban élek, és először érzem azt, hogy valóban engem szeretnek, nem csak azt a képet, amit mutatok magamról."
/G., 41 éves/
"Évekig ugyanazt a kört futottam a párkapcsolataimban: mindig olyan férfiakat választottam, akik érzelmileg elérhetetlenek voltak, én pedig folyamatosan bizonyítani akartam nekik, hogy érdemes vagyok a szeretetre. A családállítás során kiderült, hogy ez a minta a gyerekkoromból fakadt, és egy mélyebb, generációkon átívelő dinamika is szerepet játszott benne. A felismerés felszabadító volt, és ahogy dolgoztam ezen a mintán, a kapcsolati dinamikáim is átalakultak. Most egy olyan kapcsolatban élek, ahol kölcsönösen tápláljuk egymást, és nem érzem azt, hogy harcolnom kellene a szeretetért."
/N., 43 éves/
"Mindig is nehezen kezeltem az érzelmeimet a párkapcsolatomban. Ha valami bántott, vagy visszahúzódtam, vagy robbanásszerűen reagáltam. A mindfulness gyakorlatok és a közös munka segítettek abban, hogy megtanuljak tudatosan jelen lenni, és felismerni a reakcióim mögötti érzelmeket. Ma már nem csak sodródom az érzéseimmel, hanem meg tudom figyelni őket, és nyugodtabban, érthetőbben kommunikálom a szükségleteimet. A párommal most sokkal mélyebb a kapcsolatunk, mert valóban meghalljuk egymást, nem csak a régi beidegződések szerint reagálunk."
/V., 39 éves/