A legjobb befektetés az, amit önmagadért teszel... 

Vörös Zsuzsanna

Érzelmi intelligencia- és személyiségfejlesztő

Tíz éve dolgozom emberekkel. Mozgással foglalkozó szakemberként saját magánpraxisban 2016-ban kezdődött ez az út, majd 2020-tól személyiségfejlesztőként folytatódott tovább.

Azóta sok minden változott. Tanultam, tapasztaltam, új módszerekkel találkoztam, és közben magam is folyamatosan változtam. Egy valami azonban egyre biztosabbá vált bennem: az emberrel nem lehet részenként foglalkozni. A testünk, az érzelmeink, a gondolataink, a kapcsolataink, a múltunk, a családi történeteink és az, ahogyan önmagunkhoz kapcsolódunk, nem egymástól függetlenül léteznek. Talán ezért alakult úgy a szakmai utam is, hogy ma már több terület találkozik benne.

Az én utam is önismerettel kezdődött

Saját tudatos önismereti utam 2015-ben, egy családállítást követően kezdődött. Hosszabb egyéni folyamat következett, majd másfél évvel később felvételt nyertem az akkor induló Személyiségfejlesztő Akadémiára. A hároméves, erősen gyakorlatorientált képzés egyik legfontosabb felismerése számomra az volt, hogy mások kíséréséhez nem elegendő módszereket megtanulni. Önmagunkat ismernünk kell. A szakmai tudás mellett ezért kezdettől meghatározóvá vált számomra az empátia, az elfogadás, az alázat és saját működésem folyamatos vizsgálata. Már a tanulmányaim alatt emberekkel dolgoztam, így lehetőségem volt a megszerzett ismereteket a gyakorlatban is megtapasztalni. Sokszor gondolok hálával azokra, akik ezekben az években bizalmat szavaztak nekem. Minden emberi találkozás tanított valamire. Nemcsak a másikról, hanem önmagamról is.

Szakmai és önismereti fejlődésem egyik meghatározó része volt, hogy hosszú éveken keresztül tanulhattam L. Stipkovits Erikától, aki négy éven át saját egyéni önismereti folyamatom kísérője is volt. 2022 óta pedig a Személyiségfejlesztők Országos Egyesületében dolgozunk együtt. Ez az út mélyen megerősített abban, hogy másokat hitelesen kísérni csak folyamatos saját önismereti munka mellett lehet.

A szakmai tudás számomra felelősséget is jelent

Az évek során párkapcsolati segítő, rajzvizsgálati szakértő, haladó családállító, mediátor és facilitátor képzettséget szereztem, emellett drámapedagógiai, komplex zeneterápiás és különböző művészetterápiás továbbképzéseken vettem részt. A módszerek számának növekedésével azonban nem az vált fontossá számomra, hogy minél több technikát tudjak felsorolni. Éppen ellenkezőleg.

Egyre fontosabbá vált tudnom azt is, mikor nem én vagyok a megfelelő szakember. Az ember lelki világával foglalkozni felelősség. A saját kompetenciahatárok felismerése ezért szakmai hitelességem alapvető része. Ha egy probléma olyan pszichés vagy egészségügyi területet érint, amely meghaladja a kompetenciámat, a megfelelően képzett szakemberhez történő továbbirányítást nem kudarcnak, hanem felelős szakmai döntésnek tartom.

Test és lélek – számomra soha nem váltak külön

A mozgás már jóval a személyiségfejlesztő praxisom előtt része volt a szakmai életemnek. Talán ezért is vált számomra természetessé, hogy az önismereti munkában ne csak arra figyeljek, amit az ember elmond, hanem arra is, amit a teste hordoz és megmutat. A mozgás, a légzés, a testtudatosság, a mindfulness és az idegrendszeri szabályozást támogató gyakorlatok ezért ma már szervesen kapcsolódnak ahhoz, ahogyan az emberi működésről gondolkodom. Gyerekkorom óta szoros kapcsolatban állok a művészetekkel is. A zene, a rajz, a mozgás, a történetek és az alkotás számomra nem pusztán szabadidős tevékenységek. Olykor olyan belső tartalmakhoz nyitnak utat, amelyekhez szavakkal nehezebb hozzáférni. 

Ezért kaptak helyet munkámban a művészetterápiás szemléletből származó eszközök, a rajz, a mese, az imagináció és más kreatív módszerek is.

A szuperérzékenység – amikor a "túl sok" más értelmet kap

Szakmai utam során különösen közel került hozzám a szuperérzékenység (HSP – Highly Sensitive Person) témája is. Felvidéken első hivatalos segítőként kezdtem el célzottan foglalkozni a magyar szuperérzékenyek támogatásával. A szuperérzékenységre nem problémaként és nem betegségként tekintek. Egy olyan velünk született sajátosság, amely az idegrendszer fokozott érzékenységével és az ingerek mélyebb feldolgozásával járhat. Ami kívülről olykor túlérzékenységnek, visszahúzódásnak vagy túlzott reakciónak tűnik, belül egészen más megélést jelenthet. Számomra ezen a területen különösen fontos az önismeret. Annak felismerése, hogy nem feltétlenül kevesebbet kell érezni, hanem meg kell tanulni érteni és jól hordozni azt, amit mélyebben érzékelünk.

A szuperérzékeny emberekkel végzett munkámban ezért az önelfogadás mellett hangsúlyt kap az érzelmi intelligencia fejlesztése, a határok felismerése, az idegrendszeri szabályozás támogatása, a túlterhelődés megelőzése és annak megtalálása, hogyan lehet ezt az érzékenységet nem teherként, hanem önmagunk értékes részeként megélni. Mert ami megfelelő önismeret nélkül olykor nehézségnek tűnik, abból idővel erőforrás is születhet.

A tudományos szemlélettől az intuitív önismeretig

Az utóbbi évek szakmai utam újabb fontos állomását hozták. A pszichológiai és önismereti szemlélet mellett egyre mélyebben kezdtem foglalkozni a keleti tanításokkal, a csikunggal, a meditációval és az energetikai megközelítésekkel. 2026-ban Usui Reiki Ryoho mester-tanár lettem. Nem azért fordultam ezek felé, mert mindazt, amit korábban tanultam, magam mögött akartam hagyni. Éppen ellenkezőleg.

Arra voltam kíváncsi, hogyan tud egymás mellett létezni az, amit megértünk, és az, amit megtapasztalunk.

Ma ez az egyik legfontosabb alapja annak, ahogyan dolgozom. Nem szeretném összemosni a különböző területeket, és nem gondolom, hogy egyik helyettesítheti a másikat. Inkább azt keresem, hogyan tudnak – saját kompetenciahatáraikon belül – egymás mellett helyet kapni az ember önismereti útján.

A 21. század olyan segítőjének tartom magam, aki hidat képez a tudományos pszichológiai szemlélet és az intuitív önismeret között, hogy a megértés és a megélés együtt vezethessen valódi belső változáshoz.

Felvidék. Gyökerek. Identitás.

Felvidéken születtem, és ma is itt élek a családommal.

Határon túli magyarként az identitás kérdése számomra nem elméleti téma. Része annak, aki vagyok, és része a saját önismereti utamnak is. Fontosnak tartom a gyökereinkhez való kapcsolódást, miközben ugyanilyen fontosnak érzem azt is, hogy legyen szabadságunk kibontakozni abból, amit örököltünk. Talán nem véletlen, hogy 2025-ben az általam alapított civil szervezet is a Gyökerek és Szárnyak Polgári Társulás nevet kapta. A gyökerek megtartanak. A szárnyak pedig lehetővé teszik, hogy megtaláljuk a saját utunkat.

Hol találkozhatunk?

2020 óta saját személyiségfejlesztő magánpraxisban dolgozom. A pandémia idején az online tér megnyitotta annak lehetőségét, hogy ne csak a Felvidéken élőkkel, hanem a világ különböző pontjain élő magyarokkal is dolgozhassak. Ez a lehetőség azóta is megmaradt. Egyéni folyamatok mellett csoportokat, workshopokat, táborokat és önismereti programokat vezetek. Dolgoztam magas óraszámban iskolai személyiségfejlesztő csoportokkal is, 2022-ben pedig felkérést kaptam a Személyiségfejlesztők Országos Egyesületének titkári feladataira, valamint a Személyiségfejlesztő Akadémia gyakorlatszerzési programjának vezetésére. A munkám formája sokféle lehet. A lényege azonban ugyanaz marad: a folyamat és a kapcsolódás.

És közben én is úton vagyok

Szakember vagyok, de közben nő, feleség, édesanya és folyamatosan változó ember is.

Nem hiszek abban a segítői képben, amelyben valaki "készen van", és onnan mutatja az utat másoknak. Én is tanulok. Én is változom. És a saját önismereti munkám ma sem ért véget. Talán éppen ezért hiszem ennyire mélyen, hogy személyiségünk egész életünk során képes fejlődni. A múltunkat nem tudjuk átírni. De egyre jobban megérthetjük, hogyan él tovább bennünk – és felnőttként már lehetőségünk van másként viszonyulni ahhoz, amit egykor kaptunk, megtanultunk vagy magunkkal hoztunk. A változás azonban ritkán kényelmes. Ha mi változunk, a kapcsolataink és a környezetünk is reagálni fognak rá. Az önismereti munka ezért számomra nem arról szól, hogy valaki "jobb emberré" váljon.

Arról szól, hogy egyre önazonosabban tudjon jelen lenni a saját életében.

Ha úgy érzed, elérkezett az idő a változásra, keress bizalommal. Nem kell tudnod, hogyan indulj el – elég, ha megszületett benned a szándék. Az úton pedig addig kísérlek, amíg szükséged van rá.